A Vasas Pasaréti Síiskola egész évben színvonalas edzéslehetőséget kínál, s nemcsak a sportág alapjaival ismerkedő gyerekek, de az alpesi versenyzés iránt érdeklődők számára is. A síiskolát vezető Krakler Kata az eredményesség érdekében a szakemberek terén a korábbi tanítványok képzésével igyekszik megoldani az utánpótlás-nevelését.
Pasaréten a nyári szünetben sem áll meg az élet, sőt. A műanyag pályának köszönhetően ilyenkor is lehet gyakorolni, a táborokban pedig nemcsak a sízés alapjaival, de más sportágakkal, szabadidős tevékenységekkel is megismerkedhetnek az érdeklődő gyermekek. Utóbbiak többnyire ekkor kapnak igazán kedvet a sportoláshoz, s ebben a remek hangulatnak is nagy szerepe van. Ahogy abban is, hogy a korábbi tanítványok örömmel térnek vissza, immáron oktatóként. Többségük számára egyetlen hívás is elegendő volt a síiskolát vezető Krakler Kata részéről.
Boros Nóra alig tanult meg biztosan járni, s máris sílécre állt Pasaréten. A kétesztendős kislány négy évvel idősebb nővére példáját követte, aki éppen ekkor ismerkedett a síeléssel. A családban mindenki gyakorlott téli sportoló, így később mindketten megpróbálkoztak a versenyzéssel is. Korosztályos szinten a Boros nővérek ígéretes tehetségek voltak, végül mégis más sportágak mellett tették le a voksukat, igaz, különböző okok miatt.
„Nagyon szerettem síelni, Pasarét pedig szinte a második otthonommá vált, tizenhat évesen mégis a díjugratást választottam – idézte fel a kezdeteket Boros Zsófia, aki óriás műlesiklásban Magyar Kupa és ob-érmek sorát nyerte gyerekként. – Emlékszem nem volt könnyű döntés, de vágytam egy saját lóra, a kettő együtt pedig nem ment. Maradt tehát bennem hiányérzet, szerintem ez vezetett végül vissza ide, igaz most már képzett segédoktatóként. A jövőmet mindenképpen a sportban képzelem el, ezért Egerben már meg is kezdtem a sportszervezői tanulmányaimat, később pedig a síedzőit is el szeretném végezni. Nagyon gyorsan megszerettem az itteni munkát, bár eleinte kicsit tartottam a szülőkkel való kommunikálástól, de végül az sem jelentett nagy problémát. Magán és csoportos órákat egyaránt adok, valamennyi korosztály számára. Később versenyzőkkel is szeretnék majd foglalkozni. Nem is igen tudom máshol elképzelni a jövőmet itt, ahol Kata szigorúan, de nagyon igazságosan vezeti ezt a családias hangulatú síiskolát.”
Kedves emlék 2016-ból. Baloldalt rózsaszínű sisakban Kenderesy Karina, középen a Boros nővérek ölelik egymást. Jobb szélen hátul, akkori edzőjük, ma már kollégájuk, Krakler Katalin, a síiskola vezetője.
Húga, Nóra esetében a szertorna és az aerobik jelentett vetélytársat a síelésnek, és tizenkét évesen végül ez utóbbi mellett döntött. De ő sem bírta sokáig a Pasaréti Síiskola légköre nélkül, tavaly előtt, a gimnáziumi kötelező közösségi szolgálat keretében állt be az edzők közé.
„Ugyanabban az évben jött a segédoktatói lehetőség, mi pedig kapva kaptunk rajta Ozorák Dorkával – beszélt motivációjáról Boros Nóra, aki két év múlva érettségizik, így most még bőven van ideje a jövővel kapcsolatos tervei kialakítására. – Az biztos, hogy nővéremhez hasonlóan én is a sportban szeretnék maradni, ugyanakkor a gyerekeket is nagyon szeretem. Most picikkel foglalkozom, s ez nagyon nagy örömet ad nekem. Nagyon nyitottak a mozgásra, a síelésre, de úgy tapasztalatom, hogy négyéves kortól lehet eredményesen dolgozni velük. Sok az ügyes gyerek, ebben nem látok különbséget a mostaniak és a mi korosztályunk között, talán a figyelmüket nehezebb magunkra vonni. Most éppen nyári táborban vagyunk, sok mindent mást is csinálunk a sízésen kívül, úgyhogy nagyon jól érzik magukat. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család, s ez a hozzánk érkezők számára is azonnal látható.”
Négy éve, Ozorák Dóra versenyzőként egy Magyar Kupa-futam után a dobogó legmagasabb fokán. Ma már ő is segédoktató.
A Nóra által említett Ozorák Dóra tizenegy évesen egy másik síiskolából igazolt Pasarétre, ahol az utánpótlás mini csapatnak lett tagja. Egy barátnőjét követte ide, idővel pedig egyre több és több barátságot kötött.
„Nagyon szerettem az edzéseket és a versenyzést is, bár számomra a sízés mindig inkább hobbi volt, mint kemény harc – vélte Ozorák Dóra, aki még csak 17 éves, de már három-négy éve besegít a vasasos edzőknek, akiktől folyamatosan igyekszik ellesni a mesterfogásokat. – Tapasztaltabb oktatókkal visszük a kezdő csoportokat, nem könnyű feladat, de nagyon élvezem. Természetesen nagyon szeretem a gyermekek társaságát, enélkül nem is lehetne foglalkozni velük. Most még nem tudom mit csinálok az osztrák gimi elvégzése után, de az biztos, hogy a sízést nem fogom elengedni. Ha másképp nem, másodállásként biztosan az életem része marad. Szeretem a kihívásokat, a fontos nekem a sport, ezért a suliban röpizek is, a társaság azonban itt, a síiskolában a legjobb.”
Kenderesy Karina is Pasaréten kezdett síelni és a mai napig ez a sportág áll a szívéhez a legközelebb, tizenkét évesen, a gimnáziumi beiratkozást követően azonban ő is válaszút elé került. A folyamatos versenyzés nem fért már bele az idejébe, ezt ő is tudta, szülei hatására pedig be is látta. A Vasastól azonban nem akart elszakadni, ezért ettől kezdve a röplabda edzéseket látogatta. Jelenleg a Budapest-bajnokságban szereplő U17-es csapat tagja.
„Kata nagyon korán felvett a versenyzők közé, Magyar Kupákon, és ob-kon indultam, kiskoromban profi síelő szerettem volna lenni – vallotta be kérdésünkre Kenderesy Karina, aki a mai napig nem felejtette el azt a szomorúságot, amely gyermekkori döntését kísérte. – Ha megkérdeznek ma is azt mondom, hogy szeretem a röplabdát, hiszen jó csapatunk van, a sízést azonban még annál is jobban. Tavaly nyáron segítettem először a táborban, s bár eleinte óvatos voltam, az első napom olyan jól sikerült, hogy azóta is örömmel jövök. A gyermekkorom kedvenc helyére való visszatérés is nagyon jó érzéssel töltött el, most már évközben is oktatok. A legkisebbekkel mindenképpen meg kell találni a közös hangot, anélkül nem lehet velük eredményesen dolgozni. Meséket, játékokat hozok be az oktatás folyamatába, hogy érdekesebbnek találják. Nagyon aranyosak. Még nem tudom mi lesz a jövőben, nagyon érdekel az edzői pálya is, ugyanakkor a pasaréti közösséget is imádom. Először furcsa volt a korábbi oktatóim mellé állni, de viszonylag gyorsan megszoktam az új helyzetet. Kata a határozottságával szerencsére biztos kereteket ad nekünk, miközben megértően fordul a problémáink megoldása felé.”
Kenderesy Karina (balra) és Ozorák Dóra (középen szemüvegben) 2022. tavaszán, a Pasa Kupán már tanítványaiért izgulhatott
A Vasas Pasaréti Síiskola néhány éve a snowboard csapatot hozott létre Szakács Dávid vezetésével. Az edzői teamhez nemrégiben csatlakozott Szabó Marcell, aki sok sportágat kipróbált, végül a deszka mellett döntött. Eleinte versenyzőként, majd táborok vezetőjeként, a hazai szövetség és az édesapjával alapított klub keretein belül. Krakler Kata hívására kezdett el a Normafánál dolgozni, s nem titkolja, hogy elsősorban eredményes alpin versenyzőket szeretne nevelni.
„A sízésben és a snowboardban nagy különbség van az alapok megszerzése és a későbbi lehetőségek terén – beszélt a két havas sportág eltéréseiről a 19 esztendős Szabó Marcell. – Előbbi már néhány hét után élményt ad a gyermekeknek, ám a továbblépés nagyon nehéz. A snowboardban viszont az elején van szükség komoly kitartásra, ha az alapok megvannak, könnyebben lehet fejlődni. Bevallom, számomra fontos az eredmény, hosszútávon nemcsak a hazai, de a külföldi mezőnyben is sikeres versenyzőket szeretnék nevelni. Korábban egy gazdasági egyetemen, turizmus szakon tanultam, de inkább átmentem a TF-re, hiszen ez adhat csak megbízható tudást az edzői munka folytatásához. A Normafa Síiskolánál most komoly lehetőséget kaptam, hiszen még csak kezdő oktató vagyok, remélem ezt nagyon gyorsan, eredmények formájában tudom majd meghálálni.”
A tanítványok szeretete néha kézzelfogható ajándékban ölt testet. Nem csoda, hogy Hídvégi Hanna rajong a kis tanítványaiért
Lassan két éve erősíti a snowboard oktatók csapatát Hídvégi Hanna is, aki a Vasas ridere volt, ám a sportág alapjait Svájcban ismerte meg. Természetesen ő is síeléssel kezdett, ám a lécet már több mint tíz éve deszkára cserélte. A snowboard számára ma már az élete elengedhetetlen része, sőt, egyik legnagyobb örömforrása.
„A nővérem hatására próbáltam ki ezt a különleges hangulatú és egyedi varázzsal rendelkező szakágat, s azonnal elhódított a síeléstől – ismerte el Hídvégi Hanna, aki számára a sporttársak legalább olyan fontosak, mint maga a snowboard, éppen ezért a Vasas összetartó közösségét is fontos megtartó erőként jellemezte. – Akkor vagyok a legnyugodtabb, amikor velük lehetek és a snowboardozhatok. Ugyanakkor szeretném ezt az érzést a lehető legtöbb kisgyermekkel is megosztani, s átadni nekik azt a tudást, amelyre eddig szert tettem. Páratlan érzés, amikor valaki megérti, amit elmagyarázok neki, majd a gyakorlatban is alkalmazza ezeket az új ismereteket. Szerencsésnek érzem magam, mert Szakács Dávid személyében nekem is fantasztikus edzőm volt, akitől nagyon sokat tanultam. Jelenleg az ELTE PPK rekreációs és életmód szakának második évét kezdem, a mesterképzés során pedig sportmenedzsmentre szeretnék jelentkezni, ugyanakkor a edzői képzések is szerepelnek a terveim között. Mivel a jövőmet a sportban, azonban belül is a freestyle snowboardban képzelem el, szeretném a legjobb alapokkal rendelkezni ahhoz, hogy jó oktató legyen belőlem.”
Krakler Kata számára azért különösen fontos az edzői utánpótlás felkészítése, mert a Vasas Pasaréti Síiskola a jövőben eredményessebbé kívánja tenni a szakosztály alpesi szakágát. Ehhez azonban szakemberekre van szükség, akiket pillanatnyilag házon belül, a korábbi tanítványok gyakorlati oktatásán keresztül tudnak kellő tudás birtokába juttatni. A TF ugyan ősztől, több éves, hosszú szünetet követően, ismét indít alpesi szakedzői képzést, ám a segédedzői kurzusra még várni kell. Szakosztályunk azonban nem várhat tétlenül, Boros Zsófia, Boros Nóra, Hídvégi Hanna, Ozorák Dóra, Kenderesy Karina, Koczka Vince és Szabó Marcell a pasaréti tapasztalt oktatók irányításával készülnek új feladatukra.
Fotók: Vasas Pasaréti Síiskola
Forrás: https://www.vasassc.hu/hirek/44011/szivvel--lelekkel--csaladias-hangulatban